Zene és nyelv, avagy járjon-e hangversenyre és operába a tolmács Időről időre feltűnik, hogy ázsiai származású ismerőseim körében több a zenét valamilyen szinten aktívan művelő, mint európai ismerőseim körében.  Közhelynek is mondhatjuk, hogy az egyes nyelveknek megvan a maga zeneisége. Egyik nyelvet dallamosnak halljuk, másikat kevésbé.  Játszani tudunk beszéd közben a hangerővel (erélyesebben vagy finomabban mondunk valamit) és játszani tudunk beszéd közben a hangmagassággal is, amikor jobban vagy kevésbé akarunk hangsúlyozni valamit.   A tonális nyelvekben, mint amilyen a kínai a hangmagasságnak sokkal jelentősebb szerepe van, a szó jelentését is befolyásolja.  Ez pedig alapvető szerepet játszik a nyelv elsajátításában. A

Gondolatok a gépi fordítás használatáról a szakfordítói szakmábanI. rész Amiről nem lesz szó: A mesterséges intelligencia (MI) módszerek használatával a gépi fordítás jelentős fordulatot vett.  Ma már könnyedén, akár ingyenesen, hozzáférhető mindenki számára asztali számítógépről, telefonról egyaránt.  A mindennapi gyakorlatban a gépi fordító nem eszköz, ami segít a végterméket előállítani, hanem inkább egy generátor a végtermék, a célnyelvi szöveg előállítására.  Ilyenkor a nyelvtudást, de minimum a szótárt helyettesíti.  Mivel a gépi fordítás beszélt formában is működik, lényegében okos telefonunk egy zsebre dugott tolmács is egyben.  Kevésbé szorgalmas és csekély tudásvággyal megáldottak körében ez könnyen felvet egy praktikus kérdést: érdemes-e egyáltalán