Amiről nem lesz szó:

A mesterséges intelligencia (MI) módszerek használatával a gépi fordítás jelentős fordulatot vett.  Ma már könnyedén, akár ingyenesen, hozzáférhető mindenki számára asztali számítógépről, telefonról egyaránt.  A mindennapi gyakorlatban a gépi fordító nem eszköz, ami segít a végterméket előállítani, hanem inkább egy generátor a végtermék, a célnyelvi szöveg előállítására.  Ilyenkor a nyelvtudást, de minimum a szótárt helyettesíti.  Mivel a gépi fordítás beszélt formában is működik, lényegében okos telefonunk egy zsebre dugott tolmács is egyben.  Kevésbé szorgalmas és csekély tudásvággyal megáldottak körében ez könnyen felvet egy praktikus kérdést: érdemes-e egyáltalán időt és energiát pazarolni a nyelvtanulásra, ami többnyire 1-2 nyelv aktív használatát biztosítja, miközben ott van a zsebünkben több tucat nyelv használatának lehetősége?  Izgalmas kérdés, de most nem ezt fogjuk elemezni.  Sőt nem fogok hivatkozni és felidézni mulatságos gépi félrefordításokat, ahogyan mulatságos szakfordítói félrefordításokkal sem foglalkozom.

Miről is lesz szó? 

• A gépi fordítás elhelyezése a fordítást támogató eszközök között
• Egy helytelen, de sajnos már elterjedt fogalom, a post-editing és a fordító felelőssége

Most pedig nézzük a második részt!

Post-editing és fordítói felelősség

A bevezető részben azt írtam, hogy ez egy helytelen fogalom, de sajnos már nagyon elterjedt.  Miért vagyok elégedetlen a fogalommal?  Azért, mert úgy tekinti, hogy a fordítást, annak összes jogi és szakmai következményével egy számítógépes alkalmazás végzi.  Az emberi beavatkozás csak lektorálási formában jelenik meg.  Ez önmagában még nem volna baj a problémát mégis azonnal megértjük, ha megvizsgáljuk a fordítás kialakult menetét és a hozzá tartozó jogi felelősséget. 

• A magyar modell

Magyarországon hagyományosan egy ilyen modellje terjedt el a fordítás folyamatának:

• A fordító lefordítja a forrásszöveget a célnyelvre és a későbbi felhasználástól függően vagy befejeződik a fordítás folyamata, vagy további emberi beavatkozással lektorálási lépések következnek.
• A szakmai lektor szakmai szempontból ellenőrzi a lefordított szöveget, leginkább a szakkifejezések helyes fordítását ellenőrzi, valamint, hogy szakmai tartalma megfelel-e a forrásszöveg szakmai tartalmának. Ezt követően a lefordított szöveg vagy véglegesnek tekinthető, vagy további lektorálási fázis következik.
• A nyelvi lektor nyelvhelyességi szempontból ellenőrzi, és ha szükséges javítja a fordítást. Ha a szakmai lektorált változatot ellenőrzi, vigyáznia kell, hogy ne javítson olyan nyelvi szempont szerint, ami a szakmai tartalmat rontja.  Például ne változtasson meg egy egybeírt kifejezést pusztán nyelvhelyességi szempont miatt, hiszen lehetséges, hogy új szakkifejezés indokolja az egybeírást.

• Az amerikai modell

A folyamat első olvasásra bonyolultabbnak tűnik, valójában a folyamat egyszerű logikára épül és egyszerűsíti probléma esetén a felelősség megállapítását..

• A fordító lefordítja a forrásszöveget a célnyelvre és a későbbi felhasználástól függően vagy befejeződik a fordítás folyamata, vagy további emberi beavatkozással lektorálási lépések következnek.
• A szakmai lektor szakmai szempontból ellenőrzi a lefordított szöveget, leginkább a szakkifejezések helyes fordítását ellenőrzi, valamint, hogy szakmai tartalma megfelel-e a forrásszöveg szakmai tartalmának. A fordító visszakapja a javításokkal együtt a lefordított szöveget és vagy elfogadja a javításokat vagy elutasítja.  A megrendelő esetleg kérheti az elutasítások rövid indoklását.  Ezt követően a lefordított szöveg vagy véglegesnek tekinthető, vagy további lektorálási fázis következik.
• Ha van nyelvi lektorálás, hasonló a menet, a javításokat ismét visszakapja a fordító.

Mi a lényegi különbség a két modell között?

A magyar modell esetében, ha a véglegesen elkészült fordítás bármilyen szempontból hibát tartalmaz, nehéz megállapítani a felelőst.  A magyar modell a lektorokat szuperfordítóként kezeli, amit változtatnak, az úgy marad.  Mondhatnánk azt, hogy amennyiben nem történt a folyamatban lektorálás, akkor minden felelősség az egyetlen szereplőt, a fordítót terheli.  Ez lényegében helytálló, hiszen nincsen más szereplő.  A kérdés legfeljebb az, hogy anyagi kártérítési igény esetén mekkora lehet a kárigény?  Egy mondjuk 100 000,- forintos fordítási díj mellett fel lehet-e lépni millió dolláros kárigénnyel. 

Amennyiben lektor vagy lektorok is dolgoztak a fordításon, ki lehet felelős egy esetleges hibás szövegért.  A fordító.  Nehezen, hiszen tőle elkerült a lefordított szöveg és még egy esetleg két lektor is módosíthatta.  Mondhatjuk, hogy a lektor vagy lektorok a felelősök.  Két lektor esetén ez egy bonyolult vizsgálatot igényel.  Vizsgáljuk az egy lektoros esetet.  Valóban a lektor ellenőrizte és esetleg módosította a szöveget.  Akár történt részéről módosítás, akár nem a lefordított változat már az „övé”.  A helyzet azonban nem ilyen egyszerű.  A fordítás folyamat szerint a lektornak mindig jóval rövidebb idő áll rendelkezésére, mint a fordítónak és lényegesen kisebb összeget kap a munkájáért.  Vajon indokolt-e egy esetleges kártérítési összeget csak a lektoron követelni?

Az amerikai modell egy esetleges hiba esetén a személyes felelősség megállapítását rendkívüli módon leegyszerűsíti: a fordító az, aki minden esetben döntést hozott a lefordított szöveg helyességéről.  Fontos megjegyzés, hogy a magyar modellben valamikor a lektorok díjazása a fordító díjának magasabb százaléka volt, mint az amerikai modellben.  Az utóbbi időben a lektorok díjazásának aránya a magyar modellben csökkent, de a folyamat maga nem változott.

Akkor miért helytelenítem a post-editing kifejezést?

Azért, mert a gépi fordítást hasznosító személy egyik modell szerint sem nevezhető lektornak.  Ő, maga a fordító, aki egy újabb fordítást támogató (CAT) eszközt kapott a kezébe.  Maga a fordítási folyamat egyik modell szerint sem változott.  Adva van egy szakfordító, aki megkap egy forrásszöveget adott előkészítési szinten.  Az előkészítés tartalmazhat egy gépi fordítást is.  Ha az előkészítés tartalmaz fordítói memóriát, ez befolyásolhatja a fordító díjazását, hasonlóan befolyásolhatja a fordító díjazását az is, ha gépi előfordított változatot kap.  Egy dolgot azonban ezek az előkészítési fázisok nem befolyásolnak: a fordító a felelős a lefordított szöveg minőségéért a fordítási folyamat modelljének megfelelően. 

Vagyis ő fordító, nem pedig lektor.

 

Szerző: Végső László